Igaz Szerelem
“Sosem megfelelő a hely és az időpont az igaz szerelemre. Véletlenül történik, egy szívdobbanás alatt, egyetlen felvillanással, egy lüktető pillanatban.”
A hétvégén láttam pont erre egy csodálatos példát a családomban 
Bizony esküvőn voltam és igazán érdekes hogyan talált egymásra az ifjú pár …
A csodálatosan szép szőke lány egy napon úgy döntött bizony Pécsre megy tanulni, hogy HR-es lehessen ha “nagy” lesz … A mosolygós fiúcska pedig pécsi volt…mielőtt az gondolná a kedves olvasó, hogy itt kifújt a történet, hát ki kell hogy ábrándítsam…ugyanis ez a szerelem nem itt kezdődött…
Miután a szőke hajú főhősnő elvégezte az egyetemet elment Kunszigetre (Győrtől nem messze) egy céghez dolgozni, ahol történetesen a főhős fiúcska is dolgozott…ott szerettek egymásba
Ebben a kis történetben csak annyi a furcsaság, hogy míg évekig egy városban éltek nem is találkoztak…
Ez támasztja a legjobban alá legjobban a fenti idézetben megfogalmazott gondolatot…hiszen tökéletes hely lett volna pl.: Pécs… de mégsem ott hanem Kunszigeten találkoztak. Valószínűleg ez is közre játszott abban, hogy ilyen szépen egymásra találtak Két lélek akik életük egy kis szakaszában közelebbi földrajzi helyszínen nem is lehettek volna mégis elkerülték egymást…majd nem sokkal utána mégis csak esélyt kaptak arra hogy kiegészítsék egymást csodálatos párt alkottak és alkotnak ma is így megtörtént a várva várt esküvő, hogy kapcsolatukat hivatalossá tegyék
Felvirradt hát a nagy nap 
2009.09.05-szombat
Izgatott készülődés, udvar díszítés és mi egy más… nyugalom nem kívánom leírni az esküvő és a lagzi minden részletét 
Csak egy számomra nagyon sokat jelentő pillanatot mesélek el
Engem ért a megtiszteltetés, hogy betöltsem az egyik koszorúslány szerepét nem sokkal a leánykikérés előtt már mindenki teljes pompában izgatottan várta a vőlegényt.Én úgy döntöttem meglesem még utoljára a menyasszonyt… Benyitottam hát a szobába, és ott állt előttem A MENYASSZONY (direkt írtam nagy betűvel…ezzel nyomatékosítanám hogy nála csodálatosabbat még sosem láttam…a legapróbb részletekig tökéletes volt) ott állt a tükrös szekrénye előtt melyben tetőtől talpig végig nézhetett magán…
Mikor beléptem egyedül volt a szobában, csak mosolygott igazgatta a fátylát és látszott rajta, hogy még ő sem hiszi el, hogy bizony azon a napon férjhez megy csak egy apró kis beszélgetésre jutott időnk mielőtt a másik koszorúslány és a menyasszony keresztanyja bejött volna a szobába:
“-Durva, mi?
-Az!”
Ennél többet egyikőnk se tudott kinyögni :’) Ő az izgalomtól én pedig a csodálattól és a meghatottságtól, hiszen a történethez az is hozzá tartozik, hogy bizony Ő az akire kislány korom óta felnézek…mindig is ő volt nekem a példakép, és mindig olyan akartam lenni mint Ő.
(sajnos mára már kiderült, hogy ez nem igazán sikerült…túl sok hibával rendelkezem…de azért igyekszem csiszolódni)
És talán majd én is megtalálom azt az embert akivel tökéletesen kiegészítjük egymást, hogy olyan boldogságban legyen részem mint amilyenben NEKI volt.
The Heaven…
“A mennyország nem egy hely,
ahová halálod után kerülsz…
Ez egy pillanat az életedben,
amikor úgy érzed tényleg élsz.”
Mindenki életében vannak ilyen pillanatok…az már persze más kérdés, hogy ki, hogyan éli meg
Vannak akik folyton sajnáltatják magukat miközben nem veszik észre
mennyi csodálatos dolog veszi körül őket (pl.:gazdag szülők gyermekei).
Én már átéltem a saját kis mennyországomat párszor…
Legutóbb 3 hete mikor gyermekkori álmom valóra vált és elmehettem egy országba, minek
van olyan része ahol soha sem megy le nap, ahol egy másik részen olyan nap lementét és felkeltét láttam
amit azelőtt még soha sehol…és még tudnám naphosszat sorolni azokat az elképesztő dolgokat amiket ott láttam,hallottam tapasztaltam…
De ennek a bejegyzésnek most nem ez a célja…
Sokkal inkább az, hogy az olvasót rádöbbentsem arra hogy mindenkinek van egy ilyen hely, ami nem feltétlenül az otthona,
mégis mikor ott van úgy érzi végre haza ért, és a többi “otthon”nak nevezett hely nem más mint egy átmeneti szállás.
Hiszen mit is nevezünk otthonnak?
Azt a helyet ahol nap mint nap álomra hajtjuk a fejünket,ahol családtagjaink velünk együtt élnek? Vagy inkább bele gondolunk a szó igazi jelentéseébe és egy olyan helyet illetünk ezzel a szóval mely valóban megérdemli…
Ahol minden reggel mikor kinyitja a szemét, nem szenvedés felkelni és elmenni munkába, vagy iskolába…
Szerintem sokkal inkább ezutóbbi az otthon Nekem szerencsém van…hogy valóban megtaláltam ezt a helyet mert hosszú évek munkája végre beért…
Sokan persze úgy fogadták az utazásomat, hogy elfeledkeztek arról mennyi mindenről lekellett mondanom érte…nem egy és nem kettő átsírt éjszaka eredménye az amit átélhettem…
De ha bárki megkérdi, hogyan jutottál oda, büszkén mondhatom: “Megdolgoztam érte!”
Ez a másik dolog ami olyan csodálatossá teszi az egész álom valóra válását…minden percben,minden pillanatban benne van, hogy: “Igen ezt én értem el…Egyedül!Segítség nélkül!”
És bárhogy is vesszük, de ha van cél amit kitűzünk magunk elé, amire gondolhatunk minden egyes percben mikor nehézzé válik sorsunk, könnyebben megőrizzük az erőnket és olyan hihetetlen dolgokra vagyunk képesek, melyektől néha még saját magunk is meglepődünk…
Mert az ember csak a saját magának felállított korlátok között él…Ha úgy próbálja áttörni ezeket a határokat, hogy valójában , a szíve mélyén nem hisz bennük, akkor soha nem is fognak valóra vállni az álmai…
Szerintem nagyon fontos hogy ezt mindenki tudatosítsa magában…még ha néha nehéz is , és fáj…de soha sem szabad feladni a küzdelmet a céljainkért…
Most hogy voltam OTT, a cél valamelyest új köntösbe burkolózott…Már nem azon van a hangsúly, hogy oda akarok menni…Sokkal inkább azon, hogy NEM akarok vissza jönni…Mert az az én otthonom…az Álmaim Földje…
Mára ennyi voltam
Mindenkinek Szép napot
Puszi
Hex
Ki vagyok én…?
Első igazi bejegyzésemben adok egy kis útmutatást ahhoz, hogyan is kell elképzelni engem…
Szóval:
A bűbáj és a romlott fekete mágia földjén élek.
Csak a kora reggeli ködben láthatsz…
Fekete tollakat és rózsaszírmokat viselek, valamit jegesen kék lepkeszárnyaim vannak…
Íme ez vagyok én:
“Csak egy mosolygós lány, ennyit látnak belőlem. Csak egy mosolygós lány, aki hisz még a mesékben. A mesék teli vannak vágyakkal, varázslattal és álmokkal. Álmok melyek valóra válnak, ha hiszünk a csodákban.“
Bizony ez vagyok én de miért baj ez? mert sokaknak szúrja a szemét, hogy gyakran álomvilágban élek…
én viszont örülök ennek az álomvilágnak…mert ez ad erőt a mindennapokhoz…illetve a harc hogy valóra váltsam az álmaim…
és bizony valóra váltom az összeset és akinek csak tudok segítek hogy valóraváltsa a saját álmát (és igen ez egy apró célzás Biankának )
Már elindultam az úton, és tudom jó felé haladok
Mára azt hiszem ennyi…de majd még meglátjuk
puszi
H.I.
Hello Mindenki!!!
Már egy ideje érleltem magamban a gondolatot, hogy én is elkezdek blogot vezetni…
Hát most rászántam magam…
Nem tudom mennyire lesznek rendszeresek a bejegyzéseim…ez attól függ mennyire leszek fáradt, és hogy lesz-e időm az egészre…
De majd igyekszem
Bejegyzéseimmel nem akarom meg váltani a világot meg semmi hasonló…csak a véleményemet közlöm…
Jó olvasgatást
